.

Ti mondtátok:

"Termékeiteket nagyon jónak találom, biztosan a jövőben is rendelni fogok belőlük. Köszönettel"

Molnár István

"Nagyon nagy tisztelettel és köszönettel vettem a gyors és tökéletes segítséget ill. Köszönet a bizalomért, a pontos szakszerű anyagokat rendben megkaptam. A szenzációs ügyfélorientált kiszolgálásért köszönetem fejezem ki, bár sokan lennénk ilyen gondolkodásúak. Mégegyszer köszönet a bizalomért."

Üdvözlettel: Szulimán Ákos

Osztalék kalkulátor 2021

Osztalék számítás a 2020 évben képződött adózott eredmény 2021-ban történő jóváhagyása és kifizetése alapján!

Adófizetési kötelezettségek megállapításához, pályázatokhoz
és még sok minden máshoz.

A Osztalék kalkulátor ára: ingyenes

Ha még nem vagy feliratkozva, akkor ezt tedd meg a lejjebb található űrlapon és ezt követően fogjuk teljesíteni a kiküldést.

A felvehető osztalék kiszámítása gyakran okoz fejtörést a szakembereknek. Ez abból adódik, hogy a juttatás értékének változása egyben az eredménytartalék változását is előidézi, amely a maga során a felhasználható szabad saját tőke értékét is befolyásolja.

2019 évben az osztalék adója egységesen 15 százalék. A törvény kimondja, hogy az osztalék a kifizetés időpontjában érvényes szabályok szerint adózik.

Az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. [39. § (1) - 2000. évi C. törvény a számvitelről]

A segédlet lekérésével hozzájárulsz, hogy az Osztalék kalkulátort lekérők listája mellett, felkerülj a cegiranytu.hu ingyenes hírlevél listánkra is. A leveleink alján található leiratkozási linkre kattintva bármikor szabadon törölheted az űrlapon megadott adataidat a hírlevél listáról. Ugyanígy természetesen törölheted adataidat a Statisztikai kalkulátort lekérőkről vezetett listánkról is.

Az ingyenes megrendelő űrlaphoz >>>

cegiranytu.hu         - az üzleti megoldások         tárháza


A cegiranytu.hu számos szabadon lekérhető, illetve kedvező árú információs termék elérését teszi számodra elérhetővé.
E termékeket a törvényi változások, illetve a felhasználói észrevételek figyelembevételével és lehetőségeinkhez mérten, folyamatosan frissítjük.

Használd a központi megrendelő oldalunkat, ha rendelni szeretnél: Központi megrendelő >>>

Itt tájékozódhatsz részletesebben adatkezelési és felhasználási feltételeinkről: Felhasználási feltételek

Ha kérdezni szeretnél, akkor írj nekünk: jlenkei@gmail.com

További információ a termékről Miért használnád ezt a terméket? Tudástár

További információk a termékről

Tartalma:

Az osztalék kalkulátor két munkalapra tagolódik.

Külön munkalapra helyeztük el a szochó hozzájárulás felső határának figyelembe vételére szolgáló segédletet.

A fő munkalap maga az osztalék kalkulátor, amelynek az első része az egyedi számítást segíti elő, mintha csak egyetlen tulajdonos volna.

A saját tőke elemeinek kiegészítését és a tervezett osztalék beírását követően már mutatja is a kalkulátor, hogy a tervezett osztalékra nyújt-e fedezetet a szabadon felhasználható saját tőke.

A tulajdonosok egyenként történő felsorolására, a tulajdoni arányok alapján történő számítások elvégzésére külön számoló tábla szolgál, beképletezve a megfelelő adó és járulék kulcsokkal, illetve a figyelembe veendő korlátokkal.

Miért használnád ezt a terméket?

Az egyik legdrágább kincsünk az idő! Nem mindegy, hogy „szerszámok” nélkül állunk neki egy számítást elvégezni, vagy igénybe veszünk előre jól átgondolt és kidolgozott segéd eszközöket, amelyek a törvény által előírt feltételek szerint elvégzik helyettünk a munka oroszlán részét.

A cegiranytu.hu által kifejlesztett segédlet beépített képletekkel és magyarázatokkal kínál megoldást a feladat elvégzéséhez.

Az Osztalék kalkulátor nélkülözhetetlen "szerszám" minden cégtulajdonos, illetve gazdasági szakember számára. Használata könnyen egyszerűen elsajátítható, eligazít a vonatkozó jogszabályok bonyolult útvesztőiben és létszámtól függetlenül, kisebb és nagyobb szervezetek egyaránt alkalmazhatják.

A megrendelőlaphoz >>>

Az ingyenes Osztalék kalkulátor megrendelési űrlapja:

Az űrlap kitöltése előtt olvasd el a felhasználási feltételeinket! Felhasználási feltételek

A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Ezen az űrlapon csak az Osztalék kalkulátor lekérésére van lehetőség!

Amennyiben más termékre van szükséged, úgy látogasd meg a cegiranytu.hu főoldalát, vagy nézd át a jobboldalon elhelyezett terméklistát.

Hozzáférési adataidat nálunk biztonságban tudhatod. Harmadik személynek semmilyen körülmények között nem adjuk át, kivéve, ha erre bennünket jogszabály kötelez!

Név:* ahogyan szeretnéd, hogy a levélben megszólítsunk (keresztneved, beceneved)
E-mail cím:* figyelj rá, hogy ne téveszd el, mert akkor nem fog eljutni hozzád!
E-mail cím újra:*
Megjegyzés:

A spam leveleidet is figyeld, hátha oda érkezik!

Tudástár

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról >>>

1/A. § (4) Az (1)–(3) bekezdésben hivatkozott jövedelem a nem önálló tevékenységből származó jövedelem és az önálló tevékenységből származó jövedelem (ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalányadó alapját), valamint a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett jövedelem.

3. §.

4. Jövedelemszerzés helye:

j) osztalék esetében az osztalék fizetésére kötelezett jogi személy, egyéb szervezet illetősége szerinti állam, ha azonban az osztalék fizetésének alapjául szolgáló értékpapír (jog) ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld;

6. § (1) A külföldi pénznemről történő átszámításhoz a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel

(2) A külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből, osztalékból (osztalékelőlegből) az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és a jövedelem megszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon átszámítva, forintban kell megfizetni.

12/D. § A magánszemély – ide nem értve a 13. § b) pont szerint esetet – az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet javításával, kiegészítésével teljesítheti bevallási kötelezettségét, ha az adóévben

k) a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számol el;

Az adó mértéke

8. (1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adóalap 15 százaléka.

Az osztalékból származó jövedelem

66. § (1) A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)–b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni)

a) osztalék

aa) a számviteli szabályok szerint osztalékként meghatározott jövedelem;

ab) a kamatozó részvény kamata;

ac) a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem;

ad) az alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozama;

ae) a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére juttatott vagyoni érték;

af) a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg;

ag) a közhasznúnak nem minősülő alapítvány által az alapítványi vagyon hozamainak terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték;

b) osztalékelőleg az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel.

(2)

(3) Az adót a kifizető –

a) e § alkalmazásában ideértve a belföldi illetőségű hitelintézetet, befektetési szolgáltatót is, ha a magánszemély nála vezetett értékpapír (értékpapír-letéti) számláján elhelyezett értékpapírra tekintettel külföldről származó osztalékot (osztalékelőleget) fizet ki (ír jóvá),

b) figyelemmel a 15. § (4) bekezdés és a 7. számú melléklet rendelkezéseire is

a kifizetés időpontjában állapítja meg és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg. Kifizető hiányában az adót a magánszemély bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Az osztalékelőleget és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásban tájékoztató adatként kell feltüntetni, a jóváhagyott kifizetett osztalékot, a levont, megfizetett adót az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásban – az osztalékelőlegből levont, megfizetett adót levont adóként figyelembe véve – kell bevallani.

(4) Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pont ae) és ag) alpontja, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte.

(5) Az (1) bekezdés a) pont ae) és ag) alpontjának alkalmazása során azt kell feltételezni, hogy a kedvezményezett először a hozamot szerzi meg. Ha a kifizető – kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély – nyilvántartása alapján a hozamok nem különíthetőek el a kezelt vagy az alapítványi vagyontól, a magánszemély által megszerzett vagyoni érték egészét osztaléknak kell tekinteni. Nem kell jövedelemként figyelembe venni az (1) bekezdés a) pont ae) és ag) alpontja szerinti osztalékból azt a részt, amelynek forrása a 67/B. § (14) bekezdés szerinti tartós befektetési szerződésből származó hozam. A jövedelemként figyelembe nem veendő osztalék forrásáról a vagyonkezelő és az alapítvány nyilvántartást vezet.

Kamatkedvezményből származó jövedelem

72. § (1) Kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével – ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal – kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot (kamatkedvezmény). A kamatkedvezményt a kifizető követelése révén a magánszemélyt terhelő kötelezettség összegére – ha a követelés értékpapír-kölcsönzésből származik, akkor az értékpapírnak a szerződés megkötésének napjára megállapított szokásos piaci értékére – vetítve kell kiszámítani.

(2) A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,18-szorosa. Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – megállapítja, valamint a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint megfizeti, illetve bevallja. Az osztalékelőleg kifizetésének adóévére az osztalékadóelőleg alapján keletkező kamatkedvezményből származó jövedelmet a kifizető a beszámoló elfogadásának napján állapítja meg, egyebekben az előző rendelkezések szerint jár el.

(3)

(4) A jövedelem megállapításánál – az (1)–(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül – nem kell figyelembe venni a következő jogcímeken és a következő feltételekkel fennálló követelések utáni kamatkedvezményt:

a) követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők), valamint az e követelésekkel összefüggésben szerződés vagy jogszabály alapján fizetendő kártérítés, kötbér és más hasonló kötelezettség;

b) jegyzett, de még be nem fizetett tőke;

c) kizárólag a kifizető tevékenységével összefüggésben, a tevékenységet szolgáló eszköz megszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében – 30 napot meg nem haladó időtartamra – adott előleg, elszámolásra kiadott összeg;

d) az osztalékelőlegnek az a része, amely a kifizetését követő első beszámoló elfogadásával osztalékká vált;

2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról >>>

1. Az adófizetési kötelezettség, az adó alapja

1. § (1) Szociális hozzájárulási adó (a továbbiakban: adó) fizetési kötelezettség áll fenn a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem után.

(5) Az (1)–(4) bekezdésen túl adófizetési kötelezettség keletkezik

c) az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],

Magyarországon adóztatható része után.

2. Az adó mértéke és fizetendő összege

2. § (1) Az adó mértéke az adóalap 17,5 százaléka, az 1. § (4) bekezdésben foglalt esetekben a juttatások adóalapként meghatározott összegének 17,5 százaléka.

(2) Az 1. § (5) bekezdés a)–e) pontja esetében az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy 1. § (1)–(3) bekezdés és az 1. § (5) bekezdés a)–e) pontja szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (a továbbiakban: adófizetési felső határ).

(3) A fizetendő adó az adóalap után a kifizetéskor érvényes adómértékkel számított adó (számított adó), csökkentve az adó fizetésére kötelezettet e törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével.

(4) Az adó mértékének változása esetén az adó fizetésére kötelezett a megváltozott adómértéket arra a hónapra, adóévre vonatkozóan bevallott jövedelmekre alkalmazza először, amely hónapban, adóévben a megváltozott adó mértéke hatályba lép.

2000. évi C. törvény a számvitelről >>> a számvitelről

88. §

(7) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az adózott eredmény felhasználására (az osztalék jóváhagyására) vonatkozó javaslatot.

153. § (1) A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására (az osztalék jóváhagyására) vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta.

2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről >>>

50. § [Havi adó- és járulékbevallás]

(1) Havonként, a tárgyhót követő hónap tizenkettedik napjáig elektronikus úton bevallást tesz az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettségeket eredményező, természetes személyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról – ide nem értve a kamatjövedelem adót –, járulékokról és/vagy a (2) bekezdésben meghatározott adatokról

a) a munkáltató;

b) a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személy munkáltatót is);

c) a Tbj. 56/A. § (4) bekezdése szerinti kötelezett.

34. a szociális hozzájárulási adó alapját és összegét, ide nem értve a mezőgazdasági őstermelőt negyedévente terhelő szociális hozzájárulási adóelőleg alapját és összegét,

35. szociális hozzájárulási adóból igénybe vett kedvezmény – a 24. pontban meghatározott kedvezmények kivételével – esetén a személy után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított szociális hozzájárulási adó alapját és összegét, továbbá a jogszabály szerint meghatározott szociális hozzájárulási adóból igénybevett kedvezmény jogcímét, alapját és összegét,

3. melléklet az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényhez

Az adók, a költségvetési támogatások esedékessége

4.206 Az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adót, vagy egyéb fizetési kötelezettséget – a természetes személy által fizetett jövedelemadót, különadót, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, szociális hozzájárulási adót, járulékot, az illetéket, a cégautóadót, az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben fizetendő összeget, valamint a vámhatóság által kiszabott vámokat és a vámmal együtt kiszabott nem közösségi adókat és díjakat kivéve –, és a költségvetési támogatást ezer forintra kerekítve kell megfizetni. Az adózónak – személyétől függetlenül – a cégautó-adót kerekítés nélkül forintban kell megfizetnie. A Tbj. és az Efo tv. alapján fizetendő közterhek kivételével az adózónak az ezer forintot el nem érő adóját nem kell megfizetnie, és az adóhatóság az ezer forintot el nem érő adó-visszatérítést, -visszaigénylést nem utalja ki és nem tartja nyilván.

Forrás: njt.hu

Vissza az elejére >>>

Görgesd a terméklistát!
oldal térkép