| A cegiranytu.hu számos
ingyenes és kedvező árú információs termék elérését teszi
számodra elérhetővé.
E termékeket a törvényi változások, illetve a felhasználói
észrevételek figyelembe vételével folyamatosan frissítjük.
Olvasd el az ingyenes mintáinkhoz, illetve a frissítésekhez
történő önkéntes hozzájárulásról szóló útmutatásunkat!
Frissítések
Az űrlap kitöltése előtt olvasd el a felhasználási
feltételeinket! Felhasználási feltételek
A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező!
Ezen az űrlapon csak az
Osztalék kulátor lekérésére van lehetőség! Amennyiben
más termékre van szükséged, úgy látogasd meg a cegiranytu.hu
főoldalát, vagy nézd át a jobboldalon elhelyezett
terméklistát.
Hozzáférési adataidat nálunk biztonságban
tudhatod. Harmadik személynek semmilyen körülmények között nem
adjuk át, kivéve, ha erre bennünket jogszabály
kötelez!
Az Osztalék kalkulátorral
kapcsolatos tudnivalók:
Az osztalék kalkulátor négy munkalapra tagolódik. Először az
eredménykimutatást kell értékekkel feltölteni a főkönyvi
kivonat alapján.
Az adózás előtti eredményt követően egy kis kitérőt kell
tenni a lehetséges adóalap korrekciók meghatározására. Ezt a
célt szolgálja a "korrekciók" elnevezésű munkalap. Ugyancsak
itt biztosítottunk keretet az esetleges társasági adó
kedvezmények figyelembe vételére, illetve a különadó alapjából
kiindulva, a növelő és csökkentő tételekkel korrigált különadó
alap számítására is.
Külön munkalapra helyeztük el az egészségügyi hozzájárulás
felső határának figyelembe vételére szolgáló segédletet.
A fő munkalap maga az osztalék kalkulátor, amelybe az
előbbiekben meghatározott adatok végeredménye automatikusan
megjelenik. Az eredménykimutatás adózott eredményt követő
szakaszában meghatározandó bruttó osztalék értéke szintén átjön
a kalkulátorba.
A saját tőke elemeinek kiegészítését követően már mutatja is
a kalkulátor, hogy a tervezett osztalékra nyújt-e fedezetet a
szabadon felhasználható saját tőke.
A tulajdonosok egyenként történő felsorolására, a tulajdoni
arányok alapján történő számítások elvégzésére külön számoló
tábla szolgál, beképletezve a megfelelő adó és járulék
kulcsokkal, illetve a figyelembe veendő korlátokkal.
Az Osztalék kalkulátor nélkülözhetetlen "szerszám"
minden cégtulajdonos, illetve gazdasági szakember
számára. Használata könnyen egyszerűen elsajátítható,
eligazít a vonatkozó jogszabályok bonyolult útvesztőiben és
létszámtól függetlenül, kisebb és nagyobb szervezetek egyaránt
alkalmazhatják.
Az osztalékból származó jövedelem
1995. évi CXVII. törvény a
személyi jövedelemadóról
66. § (1) A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből
származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában
(azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)-b) pontban említett
jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint
más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni)
a) osztalék
aa) a társas vállalkozás magánszemély tagja számára a társas
vállalkozás által felosztani rendelt, a számviteli törvény
szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad
eredménytartalékkal kiegészített adóévi adózott eredmény
terhére jóváhagyott részesedés;
ab) a kamatozó részvény kamata;
ac) a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő
jövedelem;
ad) a kockázatitőkealap-jegy hozama;
b) osztalékelőleg az adóévi várható osztalékra tekintettel
az adóévben kapott bevétel.
(2)
(3) Az adót a kifizető -
a) e § alkalmazásában ideértve a belföldi illetőségű
hitelintézetet, befektetési szolgáltatót is, ha a magánszemély
nála vezetett értékpapír (értékpapír-letéti) számláján
elhelyezett értékpapírra tekintettel külföldről származó
osztalékot (osztalékelőleget) fizet ki (ír jóvá),
b) figyelemmel a 15. § (4) bekezdésének rendelkezésére,
valamint az adózás rendjéről szóló törvénynek a külföldi
személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól
szóló rendelkezésekre is
- a kifizetés időpontjában állapítja meg és az adózás
rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és
fizeti meg. Kifizető hiányában az adót a magánszemély állapítja
meg, és azt a kifizetést követő negyedév első hónapjának 12.
napjáig fizeti meg. Az osztalékelőleget és annak adóját a
kifizetés évéről szóló adóbevallásban tájékoztató adatként kell
feltüntetni, a jóváhagyott kifizetett osztalékot, a levont,
megfizetett adót az osztalékot megállapító beszámoló
elfogadásának évéről szóló adóbevallásban - az
osztalékelőlegből levont, megfizetett adót levont adóként
figyelembe véve - kell bevallani.
(4)
(5)
Az adó mértéke
8. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az
adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóalap
16 százaléka.
(2) Belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett
jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után külföldön
megfizetett adó. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a
fizetendő adó - nemzetközi szerződés hiányában - a külföldön
megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az
adóalap 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön
megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés
rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után
fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.
Az adókötelezettség keletkezése és a jövedelem
megszerzésének időpontja
9. § (1) Az adókötelezettség a bevételszerző tevékenység
megkezdésének vagy a bevételt eredményező jogviszony
keletkezésének napján kezdődik és fennáll attól függetlenül,
hogy
a) a magánszemély a bevételszerző tevékenységét hatósági
engedéllyel vagy anélkül végzi, illetve, hogy a bevételt milyen
formában szerzi meg;
b) a külföldön szerzett jövedelmet belföldre átutalják vagy
behozzák;
c) a tevékenység vagy a jogviszony megszüntetése
(megszűnése) esetén a jövedelem a tevékenység vagy a jogviszony
korábbi folytatásából keletkezett.
(2) A bevétel megszerzésének időpontja
a) pénz esetében az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy
javára más személy birtokba vette (átvette) vagy amelyen azt a
magánszemély javára fizetési számlán jóváírták, ha azonban a
kifizető a magánszemélyt megillető, az adóelőleggel csökkentett
összeget átutalással vagy fizetési számláról történő
készpénzkifizetés kézbesítése útján küldi el, a bevételt az
átutalás, illetve a kifizetés napjával kell megszerzettnek
tekinteni, feltéve, hogy a magánszemély javára azt az
adóbevallása benyújtásáig, a munkáltatói adómegállapítása
érdekében szükséges nyilatkozata megtételéig fizetési számlán
jóváírták, illetve azt a magánszemély vagy javára más személy
az említett időpontig birtokba vette (átvette);
1998. évi LXVI. törvény az
egészségügyi hozzájárulásról
(3) A magánszemély az adóévben megszerzett
a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv.
65/A. §],
c) osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja
tv. 49/C. §],
d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67.
§],
e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés]
származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes
összeg
után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet
mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3)
bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli
egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési
hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (1) bekezdése
alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37.
§-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi
szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt:
egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban
meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű
egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem
éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban:
hozzájárulás-fizetési felső határ).
Záró rendelkezések
12. § (1) Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba.
(5) Ahol jogszabály egészségügyi hozzájárulást említ, azon
az e törvény szerinti egészségügyi hozzájárulást is érteni
kell, továbbá az Szja-nak, illetve a társasági adóról és az
osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvénynek a
társadalombiztosítási járulékkal összefüggő rendelkezéseit a
tételes egészségügyi hozzájárulásra is alkalmazni kell.
(6) A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a 3. §
(1) bekezdésének ba) alpontja szerinti jövedelmek után első
ízben az 1999. évre vonatkozóan megállapított vállalkozói
osztalékalapra, illetőleg az 1999. január 1-jétől kezdődő
beszámolási időszakra elkészített eredménykimutatás,
eredménylevezetés alapján kifizetett osztalékra kell
megfizetni.
2007. évi CXXVI. törvény
egyes adótörvények módosításáról
483. § E törvénynek az Eho.-t módosító rendelkezéseit a
2008. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett
egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségre kell
alkalmazni. A 2007. december 31-ét követően kifizetett
osztalékra a kifizetés időpontjában hatályos rendelkezéseket
kell alkalmazni.
1996. évi LXXXI. törvény a
társasági adóról és az osztalékadóról
Fogalmak
4. § E törvény alkalmazásában
28/b. osztalék: a számvitelről szóló törvény szerint
pénzügyi műveletek bevételei között osztalék jogcímen
kimutatott összeg, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot
megállapító társaság nem számolja az adózás előtti eredmény
terhére ráfordításként;
2005. évi CXX. törvény az
egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
Az ekho megoszlása
9. § (1) A 4. § (2) bekezdése szerinti, a magánszemélyt
terhelő ekhoból az ekhoalap
a) 1,6 százaléka természetbeni egészségbiztosítási
járuléknak,
b) 9,5 százaléka személyi jövedelemadónak,
c) 3,9 százaléka - kivéve, ha a magánszemély nyugdíjas, vagy
az adóévben a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig
megfizette - nyugdíjjáruléknak
minősül.
1997. évi LXXX. törvény a
társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
19. § (1)
(2) A biztosított, a kiegészítő tevékenységet folytató
egyéni és társas vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék
mértéke 10 százalék.
(3) A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és
munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az
egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a
természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a
pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a
munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.
(4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a
kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a
társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében
meghatározott személy által fizetendő egészségügyi
szolgáltatási járulék havi összege 6390 forint (napi összege
213 forint).
Biztosítási kötelezettséggel nem rendelkezők
járulékfizetése
36. § (1) A kiegészítő tevékenységet folytató társas
vállalkozó után a társas vállalkozás a 19. § (4) bekezdésében
meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas
vállalkozó a 19. § (2) bekezdésében meghatározott
nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja a társas
vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett
(juttatott) járulékalapot képező jövedelem.
(2) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó
tevékenységének megszűnése után kifizetett, a személyes
közreműködése alapján járó járulékalapot képező jövedelem után
is meg kell fizetni a járulékot.
(3) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó a
nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig
fizeti meg.
37. § (1) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni
vállalkozó a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi
szolgáltatási járulékot és a 19. § (2) bekezdésében
meghatározott nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja
az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó
esetén az átalányban megállapított jövedelem.
(2) Az egyszerűsített vállalkozói adózást választó
kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a
nyugdíjjárulékot - az (1) bekezdésben meghatározott
járulékalaptól eltérően - az Eva tv.-ben meghatározott adóalap
10 százaléka után fizeti meg.
(3) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a
10. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam alatt köteles
járulék fizetésére.
(4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a
nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig
fizeti meg.
39. §
(2) Az a belföldi személy, aki nem biztosított és
egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és
s)-t) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult, köteles a
19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási
járulékot fizetni.
|